A tervezés valószínűleg egyidős az emberrel. Látjuk magunk körül, hogy akinek nincsenek tervei, annak szétesik az élete. A vállalkozásunkkal sincs ez másként.
A tervezés bizony időrabló, fáradtságos munka. A befektetendő energia pedig exponenciálisan nő a tervezés időhorizontjának emelkedésével. Rengeteg kérdés felmerül a tervezés során: Mit tervezzünk meg egyáltalán? Milyen időtávra? Mi alapján tervezzünk? Kik vegyenek részt a tervezési folyamatban? Fentről lefelé vagy alulról felfelé tervezzünk-e? Mire használjuk majd a tervet? Mi érdemes írásban is rögzíteni? Nem is tudjuk sokszor, hogy hol és hogyan kezdjük el.
Tapasztalataink alapján a magyar családi cégek jellemzően csak akkor csinálnak üzleti tervet, ha muszáj, leginkább akkor, ha hitelt szeretnének felvenni. Az is megfigyelhető, hogy minél idősebb és minél nagyobb egy családi cég, annál inkább emelkedik a tervkészítési „kedv”. Nem meglepő módon azt is lehet tapasztalni, hogy a tervezés minősége visszahat a cég működésére, minél komolyabban veszi egy vállalkozás a tervezést és a tervnek megfelelő cselekvést, annál valószínűbb, hogy eredményesen tud működni.
A szokásos üzleti tervek legfeljebb 5 évre tekintenek előre. Aki ennél hosszabb távra is mer tekinteni, az nem tudja megkerülni a kérdést: Ki fogja tovább vinni a vállalkozást? Tudok-e azért ma tenni valamit, hogy az általam elképzelt utódlás minél nagyobb valószínűséggel megvalósuljon? Ezzel a kérdésfelvetéssel el is jutottunk az üzleti tervek leghosszabb időtávra kitekintő típusához az utódlási tervhez. Önnek már van?